Nagyváros: Nagy magány Kisváros: Kis magány Nagyvárosban egyedül Hol millió ember menekül A magány elől… – Egyedül… A város vigasz? – Talányos! Neked: ez a város szép. Nekem: érdekes Nézőpont kérdése – lehet! Egy fiatal dacos akarat Felfedez benne mindent mit adhat! De ki egyedül, társtalan éli életét Nem...
Ősz susog az itt-ott már gyérülő lombok között… Szelíden mosolyog a nyár – mint egy öregember a rendelőintézet várótermében. Eljárt az idő… Iskolaszagúak a késve derengő hajnalok. Araszolva halad a busz az agyon lámpázott Bartók Béla úton. Nézem a baloldali, tavaszt idéző gesztenyefákat. Van, amelyik virágzik. Másodvirágzás. Tavaszt idéz...
read more
Likes
Ismeretlen katekumen …már nem értem, mi jó, mi rossz s mi célból maradtam s vagyok. Ez az alapom. Miért élek még, ki mondott ki végszót fölöttem, mi célja volt és van velem, vezet-e majd, amerre haladok s hogyan tovább, lesz-e feladatom? Talán túl későn nyitotta föl szemem bűneimre. Lézengek,...
read more
Likes
A kocsi hörög, hangosan harákol, majd sóhajtva sorol forgalomba, gyorsultában is lomha és magányos, gomolygó, vaskos füstjét dohogja. A harmonikás most rágyújt, hallgatag pipájára árnyékol a nagy kalap, tábori székén ül nyugalomban, kockás rongydarabbal homlokot töröl és már játszik. A család kínai, várnak s fogékonyságuk lírai: küldik a kislányt...
read more
Likes
Mindennapi történet, mégis úgy megfogott, hogy úgy éreztem papírra kell vetni. Lehet, hogy csak nekem jelentett valamit a látottak megdöbbentő valósága, de talán másokban is nagyobb odafigyelést ébreszt, egy kis szánalmat, vagy netán az együttérzés legkisebb megnyilvánulását. Sötét, borús fellegek borították az eget. Az emberek nyakukat behúzva, esernyő alatt...
read more
Likes
Kinek minden érzés engedetlen volt, Szomját oltotta báli fény tükre. Kacagva bókoltam emelte fejét, Ifjún komisz szíveknek örökké. Égette szívüket láz, szerelem, És vad rejtelmes szenvedély. Virágzó ifjú tarka virág. Téged tiszteljelek de miért? Hamis szív tiltott fogja, Melyet rozsda marja. Rügye fényt se kap, Sem boldog pillanatot. 0
read more
Likes
Vadak patája roppantja a csendet, Az aljnövényzet száz tövist mereszt, Arcomba csap, a vérem is kiserken Amint odébb feltűnik egy kereszt. Letérdelek, megbújok hűs tövében, Verejtékemre ráragad a mész, Stigmát tapaszt, s a rekkenő melegben Kicsípi bőröm, mégsem ez emészt. Latolgatom, mit rejthet még az erdő, S vajon kinek...
read more
Likes
Egy rendőr visszakísért a zárkába, ahol nagy örömömre egyedül maradtam. Fáradt voltam, elsősorban idegileg, ezért legszívesebben aludtam volna, de villanyoltásig – este 10 óra – nem lehetett csak ülni a priccsen. Folytattam az írást egészen a vacsoráig, de nem igazán tudtam rá figyelni, mert a gondolataim még a nap...
read more
Likes
Egy Igaz-ember Himnusza Te Mindeneket Alkotó és Felügyelő Világmindenségeket Kitaláló és Gyártó Világrendszereket Előre Figyelő Örök Nagy Úr Kérlek fogadj ölelő két karodba És méltatlanságom Ellenére Ha elfáradtam Bűnös Tévedéseim Elnézve Fonj nekem Glóriát!!! 0
read more
Likes
Az egyesület – 2006 október 13-a óta – létezik. Pedig jelenleg hivatalos bankszámlaszámmal sem rendelkezik. Mégis, megalakulása óta több esemény történt vele, – és ezt bátran leírhatom – mint bármely másik, hasonló nonprofit civilszervezettel. Az indulás bürokratikus akadályairól mesélt Horváth Csilla elnök asszony, Nikodém Miklós költő pedig arról, hogy...
read more
Likes
Kivel megosztottam, kenyerem, az ágyam, S lehet oly némelykor méltatlanul bántam, De a sorsom vele együtt, egyként haladt, Együtt nyűttünk nincs-et, együtt fogtunk halat, Örültünk a jónak, ritkán, nem eleget, Szerettük a kályhát hátunkkal, meleget, Viseltük a terhet hétrét nap, nap után, Nem könyököltünk le mocskos kocsma pultnál, Se...
read more
Likes
Gondoltam egy nagyot. Elmentem vidéki ismerőseimet meglátogatni. Kedvenc ismerősöm Béla bá (mert csak így szabad szólítani) meglátott. – Na, mi van, te, ganyé? Mondom Béla bának – most nem hoztam ganyét, ha viszont Béla bá tud valahol olcsón, vehetünk. – Hát fiam, tudod ez, errefelé az a helyzet. Na,...
read more
Likes
Te vagy az én titkos rózsám, a szerelmem, imádott múzsám, Te vagy utolsó menedékem egész elrontott életemben. Te vagy aki felemelt a földről mikor nem engedtem a közönyből. Te vagy lelkem vigasztalója Mennyországomnak ajtaja. Te vagy a vágyam, te vagy az álmom, szeretlek és már csak terád vágyom, Te...
read more
Likes
ollyantot is mint az ki jádszódta az urat azután hanyadt fekve csodálta az utat Mélosz 0
read more
Likes
Nehezen bírtam lemosni a szappant a testemről, arról nem is beszélve, hogy jól esett volna egy forró fürdő az előző éjszakai jeges fürdő után. – Vége a lubickolásnak, Uraim! – kiáltott be a tizedes a zuhanyzóba. Magamra kaptam a ruháimat, és máris sorakoztunk a folyóson, hogy visszamenjünk lakosztályainkba. Fürdés...
read more
Likes
Aki Repülni Szeretne, Az az abrakot Már elfelejtette. A teste könnyű legyen. Ne húzza le Földi teher! A magasság elérését a „Földhözragadtság” Megszűnése előzi meg, Hiszen Egyik madár sem Repül a fészkével. Két úrnak Nem szolgálhat Senki sem. Valahogyan mégsem A vagyonban Dúskálkodók A boldogok. „Ha ismernénk Milyen érték...
read more
Likes
Jövőbe tartó gondolat visszafordul… … múlt fonalán kúsznak kapaszkodó képek: – remények, szerelem-tűz, tomboló tavasz; – orgonaillatú lila világ szikrázó acélbüszkeségen… … mert a hal úszni kíván, összekoccan köszöntő pohár… … hitvesi csókok; – s virág… … mára csak poros szirma, asztalon szétszórt, ottfelejtett morzsáló kalács, zsírfoltos abrosz, fonnyadt,...
read more
Likes
11 perzsa haiku engemet süket Mozart hallgat kedvesem a rossz szűz Papagéna délszaki marhahalál szentély télben utálják istenek délben vérnarancs a szieszta várnak jádearcú tereink vadászó szőke jézus jégkor villás reggeli sír imamalom USS karla marksza müezzin zuhanunk deli őrnagy őrnagy rebbenő rebbe a régi kijevben 0
read more
Likes
Ahol a csend Harangját rángatja Ott lakik a jövő és a Viruló nyárban Fészket rak a Teremtő 0
read more
Likes