Megláttam, – pusztán a véletlen műve volt: „fedél nélkül”. A lépcsőn hevert a szentem. Hadd látom! – úgymond, amíg a kávém kortyolom, mit ér a versem? S álltam, szoborként az aluljáró-trafiknál, hová a sors, lám, okulni sodort. Mellettem csapzott arcú, ideges tömeg, a péntek délutáni lihegés loholt. Lapult...
Isten, ha volna, olyan volna, hogy nem isten volna. Olyan lenne, mint bárki más. Mint az Ibi, a Tamás, mint a nagymama. Hasonlítana, és egészen más lenne. Isten, ha volna, olyan volna, mint bárki lehetne. Megjelent a szerző Ha felnövök, gyerek leszek című kötetében. Keresse terjesztőinknél vagy szerkesztőségünkben! ...
read more
Likes
Csütörtökön hajnalban, 85 éves korában elhunyt Kozma Imre atya, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület alapító elnöke, a Betegápoló Irgalmasrend korábbi magyarországi vezetője. Az 1989-ben megalakult Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapító elnökeként szervezte a szegények, idősek, hajléktalan emberek ellátását. A zugligeti templom kertjében megnyitotta az első menekülttábort a Budapesten gyülekező kelet-német...
read more
Likes
Nem tudom megfogni a pillanatot, amikor rácsúsztam a piacra. Gyerekkoromban kifejezetten gyűlöltem, sok ember, unalmas portékák, esély az összefutásra azokkal, akikkel nem akartam, sőt, akiktől rettegtem. Szombathelyen éltem, jóindulattal sem világváros, vasárnap délelőtt az is ott vette meg a rántotthúsnak valót, akinek az órájáról előtte héten lógtam. Érdekes amúgy,...
read more
Likes
A „Széljegyzetek” Sárosi Péter, a Drogriporter oldal szerkesztőjének gondolatait osztja meg a világról. Tükrözi sokoldalú érdeklődését és értékrendszerét. Napi közéleti eseményekre éppúgy reflektál, mint ahogy új perspektívába helyez örök kérdéseket életről és halálról. Elérhető podcast formában is, a következő szolgáltatóknál: Apple Podcast, Spotify, iHeart Radio, Google Podcasts, Amazon Music/Audible,...
read more
Likes
Hatsávos, forgalmas főút. Ötven körüli asszony, tíz évkörüli kislány, (vagy talán már nagylány?), egy röpke pillanatra megállnak, aztán futás át az innenső oldalra. Dudakoncert, legalább tíz autós tülkölt ijedtében. Szerencsére sikerült valahogy, cikkcakkosan, sikongatva, villámgyorsan átérniük. Egyetlen kocsi sem ütötte el őket, sőt, egymásnak sem koccantak meglepetésükben. Csupán csak...
read more
Likes
Megtörtént hát a nagy esemény, B.-t hivatalosan is befogadta a család, így már nem kellett a nagyobbik szobában egy matracon feszengve kuporognia éjjelente, hanem meglett a nyugodtabb és kényelmesebb, kijelölt alvóhelye is például, vagy a helye az asztalnál a közös étkezésekkor, amikor mindig Szidi szedett neki ételt. Dodi és...
read more
Likes
Fedél alatt, mint egy falat kinti meleg. Fagyban. Veled. Nem tudhatom, priccs, vagy peron ágyad-e ma. Van-e ima..? Piszkos kezed mindent leszed. Mindent rólam! Az én tollam, mint a Tied. Enyém? Tiéd? Szavak Neked. Szívek Veled. Volt, ami volt. Fény még a Hold! 0
read more
Likes
taxinak becézték tán a fogsora miatt melyet üres kockák tagoltak szerdánként egy segélyszervezetből ausztráliában élő fiával csetelt búvóhelyének felszámolásakor egy foszforeszkáló rózsafüzért is találtak Megjelent a szerző angyalvakond című kötetében. Keresse terjesztőinknél vagy szerkesztőségünkben! 0
read more
Likes
troliról leszálltam hajnalban kukázó bácsiba botlottam a keletinél fújt a szél a kapucnim alá rám sandított fejét leszegte pillanatra meg is dermedtem mert megjelent két rebiszes ott a megállónál néhány varjú talán károgott egy kósza émelygés elkapott a fakabátok tovább siettek a tek felé csupán zsemlét...
read more
Likes
(Babinszky István emlékére) Több voltál, Mint barát, Több voltál, Mint testvér: Apám helyett apám, Testvér helyett Testvér. Sokszor szidtál, Átkozódtál, De tettlegesen Soha nem bántottál. Együtt ittunk, Együtt sírtunk Vagy nevettünk, Álmokat kergettünk, Vagy előlük menekültünk. Együtt várt utunk Áldomásra, Együtt jártunk Állomásra, Együtt mentünk Lépcsőházba, Vagy dőlni...
read more
Likes
Illetve meg Míg csuromig áztam Éjjel álmomban tőled talán annál is tovább Lelkig, szavak Csiklandoznak igézetten Nézem sártócsában lábam Elé rakom társát Latyakban és dunsztom Sincs mim van vagy kim Vagy ha fújok Jó nagyokat Esőziláltan széltépázottan Be illetve megőszülten Csordultig bélelve Térrel-űrrel s bezártam magam beléd. 0
read more
Likes
A szomorúság sűrű füstként kúszik be a légies pillanatokba, mintha minden óvatos érintésemet finom, ám türelmetlennek tetsző remegés követné. Az idő úgy tűnik, egy megrekedt órában ragadt, ahol nehézkesen vonszolják magukat a percek, és árnyak guggolnak a sarkokban. Csak a gondolatok tolonganak zúgó rovarokként, szeretném őket kizárni...
read more
Likes
Giorgio Pressburgernek, Karsai Gábornak, Li Zhen Árpádnak, Macedóniai Nagy Sándornak, valamint Iványi Gábornak és Pecze Mariannak. …rég kerestem a kör végét: nem találtam, így – átvágtam… Fokról-fokra, fogról-fogra tudni vélem, mégsem értem: létezik a tér és idő s mihez mérten létezik? Miért kellett megszületnem ha nincs mennyország...
read more
Likes