Éltem.
Bús énekem
Halkul már szívemben.
Felszakad mélyről bánatom,
Megremegve kíséri sóhajom.
Elmúlt életemnél csak az a fontosabb:
Lejegyzett verseim megörökítik sorsomat;
Földre, égre, kõre írt szavaim túlélik holtomat!
Búcsúzom immár a tündöklõ sugarú Naptól;
Fényt és árnyékot nem ad nekem holnaptól.
Csalfa, röpke örömöm: ég veled!
Könnyek, sóhajok, bús völgyek,
Állatok, növények,
Büszke hegyek –
Megyek.
2018 FEBRUÁR 3. DÍJ