A hajnal már kezd kibontakozni az éjszaka öleléséből. A csillagok pislogva nézik a derengő hajnal ébredését. Állok a loggián és várom az előadást. Közben leskelődöm. Sündisznó szalad át a garázsok előtti placcon. Öt hónapja várom ezt a találkozást. Kialaudhatta magát. A feketerigók kezdik a hangversenyt. Látni még nem látom...
gyűlölt szenvedély e táj kívül feslett belül zord kegyetlenül rideg halál meztélábhoz kesztyűt hord nadrágjában nincsen spárga kürtőkalap lógó orr hitel és a madzag drága folt hátára újabb folt kölcsön a nyár tél is kölcsön ősz a tavasz sem övé vigyen vegyen sokat költsön száz bankárt nyaka köré éjtől...
besompolyog a vers körülnéz továbbmegy visszatér visszatér a költő meghal s feltámad s feltámad nedves lesz a tenyér pattan az ér a homlok ércfalán dobol göröngy jézusok máriák júdások tamások bámulják a rácsot megszületett a csoda: felsír a vers költő feje hullik porba 0
Lepedők, amelyek enyhén neorealista nápolyi stílusban száradnak a kötélen mit sem sejtve, mígnem egy szemüveges fiatalember, mai szóval terrorista, talán szabadságharcos, de minimum megtévedt pozitív hős, aki lassú és látványos haldoklásával összevérzi az egyébként sokat látott lepedőket. Innentől kezdve véres lepedők… Abban az időben még létezett a filmnyelv, rendezők...
E pillanatban utazhatnékom támadt. Sokat nézegettem a világatlaszaimon az Antarktisztól kissé északra elfekvő Kerguélen-szigetet, amely szinte lakatlanul bújik meg az Indiai-óceán déli részén, messze minden szárazföld és lakott területtől. A szigetek a leírások alapján a XIX. Században bálnavadászok pihenőhelyeként szolgált. A XX. században a franciák telepítettek a szigetre meteorológiai...
Mit tesz az osztriga, ha homokszem kerül kagylói közé és puha, nedvdús testébe hatol? Borzalmas ez az idegen anyag, akadályozza életműködését, sőt végső soron a létére tör. És akkor ez a kicsiny lény – a létfenntartás ösztönére hallgatva –, kétségbeesésében, élethalálharcában elkezd egy csodálatos anyagot kiválasztani, amit gyötrelme termelt....
Éledezik, megújul a természet, a réteken pompáznak a virágok. Az ibolya, a tulipán, a kökörcsin, az aranyeső, az aranyvessző és a barka. A kis kertekben megkezdődött a tavaszi munka. Ilyenkor a talaj felásása a legfontosabb munka, utána a vetés következik. Most vetik el a zöldségmagokat, a krumplit és a...
Míg lépteim alatt a kemény út kopog, Meglegyint néha az utazók reménye, Bárhol is ballagok szívemben szűz vagyok, Csalogatva hív az utak kerge fénye. Ha rám kacsint az éj, csillagnak köszönök, Közöttük bandukol álmodó reményem, Távolból üzenő apró fénylő rögök: – Fényszarvú bogárkák éjfekete réten. Minden az otthonom, a...
– részlet – Családi hajléktalanszálló Csepel 2002. május 13. Szia, naplóm! Ma van a születésnapom! Ma lettem 11 éves. Jó volt, de nem az igazi. Nem így képzeltem. Tudom, hogy anyuék mindent megtettek, hogy jól sikerüljön, de sajnos nem úgy történt. Tudod, nagyon hiányzik a régi életem. Az, amikor...
Szia naplóm! Ma megint nagyon jó dolog történt velem! Képzeld el, hogy nagy sikerünk volt a Lurdy házban, ahol mi rendeztük a gyereknapot. El tudod képzelni!? Egy egész délután mi szórakoztattuk a gyerekeket. Ami azért is nagy szó, mert mi is gyerekek vagyunk, de tudod milyen jó érzés volt...
Ismeretlen katekumen …már nem értem, mi jó, mi rossz s mi célból maradtam s vagyok. Ez az alapom. Miért élek még, ki mondott ki végszót fölöttem, mi célja volt és van velem, vezet-e majd, amerre haladok s hogyan tovább, lesz-e feladatom? Talán túl későn nyitotta föl szemem bűneimre. Lézengek,...
Szokásos vásárlásaimat intéztem a kutyakajás és zöldséges boltban. Nyugdíjasként is kerékpárral járok a közeli Pásztó város üzleteibe. Kijövet nézegetem a két teli szatyrot, hogyan csinálhatnék belőlük egy csomagot, hogy a kerékpár csomagtartójában gond nélkül elférjen. Világosszürke Volkswagen autó áll itt, a nyitott ajtók mellett telefonálgató fiatalember egyfolytában járatja a...
Tisztelgés Weöres Sándor előtt Állok a fordulóban – a fordulóban állok Köröttem pörögnek mindenfelé irányok A káprázatot, a valódit, minek lángja, füstje bódít elvesztettem-e talán? S így, már vesztesen egy dolog mi marad: valósággá tenni, azért is, igazam – lehet bukás, lehet halál, de a csudás rögeszme – lent...
…még mindig azt a valakit szereted, akitől nem tudsz és nem is akarsz megválni holtában sem. Nem tehetek semmit: egész lelkeddel rátapadsz s hasztalan hívlak már: férgek lesik minden érzésed. Nem futsz. Értelmedig csak kín s kéj jut, ösztön vagy, sápatag és szép arcod vágyak mély kútjába néz: tíz...
Most, hogy így elnézem a múltat, szinte semmi sem maradt a régvolt illatokból, a nők jöttek – mentek, az önbizonygatás árnyas kertjében, jöttem-mentem, én és a múlt. Emlékezetem kihagy, naná hogy megvéd, vagy nem, azt nem tudom, tudod az ösztönös felejtés. Csak mélyen, bent dereng az elmúlt idő. Ketten...
Hosszú hónapok homályában arcom oly sápadt rég nem pirul már az érzések rút mostohák s az emlék szürke fakult szenvedő lehunyt szemű foglya vagyok Nem szitálja elmém nem vidít az új száraz fedelű avar bennem a kor s nem tekint nem néz rám senki Anyám tedd tenyered homlokomra éked...
Üres az ég. Az utolsó pohár. No jó – hát eddig tartott mára a csoda. Ennyi.- elég, későre jár. No jó – feledni tudta, milyen ostoba. Borul a szék. Indul, feláll. Lépcső. No jó – eszébe botlik: nincs is már hova. Megjelent a szerző Bánom is én című kötetében....
A cigaretta elszívása után el is indultam. A házszámok még mindig nagyon lassan növekedtek, mivel továbbra is nagy üdülőtelkek mellett vezetett az utam. Még kétszer álltam meg pihenni, de még mindig csak a 123-as számú ház előtt álltam meg. Nagyon fáradt és álmos voltam. Ekkor már nem vágytam a...
te vén buda sarki kocsma rozé bora krúdy gyula metressz anna cseléd panka buta liba álmos duna meleg dunna öreg donna sejhaj fara püspöklila kagyló utca ficsúr nyalka püspök pópa pederaszta te vén buda sarki kocsma rozé bora krúdy gyula égből manna felhő adja rikkancs álma zaftos kacsa krajcár...