Az alkohol megszállottsága Sajnos egy valamitől való függés érzését nem értheti meg sem egy szakember, sem hozzátartozó vagy barát. Talán a súlytalanság állapotához tudnám most hirtelen hasonlítani. Ráadásul az alkoholizmus – és valószínűleg minden más szenvedélybetegség is – progresszív betegség. Ez azt is jelenti többek között, hogy fokozatosan, nagyon...
Legyek huncut góbé, ha nem valót mondok, Vagy a küldött szóból mindent félre hallok. Tök nőjön nyakamon, álljak kötéllábon, Vagy az ellenségem barátnőmmel háljon. Legyek fakerítés, mit eső ver folyton, Vagy egy jókora bog a terítő rojton, Fából vaskarika, gödör árokparton, Kupac kutyagumi Pesten, az aszfalton. Legyek hullócsillag, zsákban...
tovább
Likes
Az alkoholizmus, mint népbetegség Nemcsak azért az alkoholizmus az első szenvedélybetegség, melyről írok, mert én is ebben a cipőben járok, hanem azért is, mert ebben szenvednek a legtöbben a világon. A magyar szakemberek egymillió körülire becsülik az alkoholbetegek számát hazánkban. Ez a lakosság tíz százaléka, ami hihetetlenül nagy szám....
tovább
Likes
Ki tőlünk távozik, nem tűnik el, csupán átváltozik. Ha nem is tudjuk fogni kezét, csak képzeletben ott van velünk mindig minden érzelemben. S ha majd egyszer mi is a változásig jutunk, tudni fogjuk, merre visz hozzá az utunk. Érezzük majd a lelkünk erejével. Az élet szép, pusztán a lélek...
tovább
Likes
Nem vagyok büszke arra, hogy gondoltam – komolyan gondoltam a halálra. Kérdőre vontam az életet, vajon van-e még jogom valami jóra? Sétálni, örülni, fürödni a fényben, a boldogsággal kézen fogva. Hát meddig lehet süllyedni a sárba? Mások előtt letérdelni, saját lelkünket letiporva. Sírva – könyörögve várni egy megértő, bíztató,...
tovább
Likes
Egy ember, akit csak a közvetlen környezete ismert és egy másik, akit az egész ország. A maga területén mindkettő tehetséges, nagyszerű és szeretnivaló lény. És érzékeny. Nemcsak önmagára, hanem a környezetére, a világra, a szükséget szenvedő embertársra. Jani is beleesett az alkohol „csapdájába”. Hosszú évekig ivott, és egy adott...
tovább
Likes
milyen döbbenetes érzés volt időnként tapasztalni a „jó”-ságot, mely bonyolult és nem egyértelmű is volt, itt-ott feltünedezett e többnyire brutális bolygón és megnyilvánult számomra is… az utolsó kocsiba érkezvén megszólított valaki „tudod, hogy mikor találkoztál velünk először?” és válaszolt is „halottak napján”. 0
tovább
Likes
Éld túl magadat is, ha kell; tégy úgy – bár rég nem érdekel: fontos lehetsz, mert van kitől, és van miért még félned. Mentsd át magadat is, ha kell, tégy úgy – még mindig létezel. Fontos vagy itt, csak nincs kiért, és nincs miért sem élned. Lépj túl magadon,...
tovább
Likes
prózavers (-részlet) napszállat, nyugtával dicsérd, hátha adóellenőr, leszállt a varsói buszról, madárlátta hamlet, valamikor csendes falucska, ma biznyeszmenek paradicsoma, ádám fáradt… üdén feslett szőke, zwomal kapuziner, fertályóra, kettő. három, a fiúk: tuha és kánkán, szokás szerint sehol… szülőhazám, ó, zöldellő litvánia, rejtsd el lelkem, testem, birtokom, rejtsd el szomorú...
tovább
Likes
„Mert hű kegyeletben megtartod őseid, Így él majd emlékük, időtlen időkig” ICVLICIDIVM 1764 január 07. Mint tégy, hogy a JÖVŐ tisztelje a JELENT? Tiszteld a MULTADAT, s ne sérts kegyeletet! Őseinknek sírját koszorú övezze, kétkedés, gyom, közöny emlékük ne lepje! Hamis szó ne essék, földből kihantoló, ne vájhassa szemét...
tovább
Likes
Kinn a faluvégen áll a kintornás a dalára és rá nem is gondol más Ha eső is esik a homlokára ha villámlik is, – csak a vállát rázza Más az egyetlen dalt sem hallja tőle népszerűbb a cirkusz hölgy tűznyelője Meztéllább a jégen jobbra-balra dől tányérjába krajcárt nem kap...
tovább
Likes
A kártyás Gyónom az Atyának és a tisztelt publikumnak, hogy soha az életben nem forgattam az ördög bibliáját. Még a lapokat sem ismerem. Legfeljebb a négy évszakot ábrázolókat a magyar kártyából. Ennek ellenére egyszer mégis rá akartak venni e szenvedélyben való elmélyülésre. Se szó, se beszéd, minden előzmények nélkül...
tovább
Likes
1. Az ablakon éjféli szél zörög az októberi venyigéket rázza vadul ropja a temetők fölött – a Nap hálókabátot ölt magára A csillagok repednek, omlanak háztetőkön a szél vitustáncot jár mihez hozzáér, elpusztítja azt – sok ébredő varjú, dögvészt károg rám A kidőlt fák testéből vér fakad arcom...
tovább
Likes
Nagyváros: Nagy magány Kisváros: Kis magány Nagyvárosban egyedül Hol millió ember menekül A magány elől… – Egyedül… A város vigasz? – Talányos! Neked: ez a város szép. Nekem: érdekes Nézőpont kérdése – lehet! Egy fiatal dacos akarat Felfedez benne mindent mit adhat! De ki egyedül, társtalan éli életét Nem...
tovább
Likes
Ősz susog az itt-ott már gyérülő lombok között… Szelíden mosolyog a nyár – mint egy öregember a rendelőintézet várótermében. Eljárt az idő… Iskolaszagúak a késve derengő hajnalok. Araszolva halad a busz az agyon lámpázott Bartók Béla úton. Nézem a baloldali, tavaszt idéző gesztenyefákat. Van, amelyik virágzik. Másodvirágzás. Tavaszt idéz...
tovább
Likes
Ismeretlen katekumen …már nem értem, mi jó, mi rossz s mi célból maradtam s vagyok. Ez az alapom. Miért élek még, ki mondott ki végszót fölöttem, mi célja volt és van velem, vezet-e majd, amerre haladok s hogyan tovább, lesz-e feladatom? Talán túl későn nyitotta föl szemem bűneimre. Lézengek,...
tovább
Likes
A kocsi hörög, hangosan harákol, majd sóhajtva sorol forgalomba, gyorsultában is lomha és magányos, gomolygó, vaskos füstjét dohogja. A harmonikás most rágyújt, hallgatag pipájára árnyékol a nagy kalap, tábori székén ül nyugalomban, kockás rongydarabbal homlokot töröl és már játszik. A család kínai, várnak s fogékonyságuk lírai: küldik a kislányt...
tovább
Likes
Mindennapi történet, mégis úgy megfogott, hogy úgy éreztem papírra kell vetni. Lehet, hogy csak nekem jelentett valamit a látottak megdöbbentő valósága, de talán másokban is nagyobb odafigyelést ébreszt, egy kis szánalmat, vagy netán az együttérzés legkisebb megnyilvánulását. Sötét, borús fellegek borították az eget. Az emberek nyakukat behúzva, esernyő alatt...
tovább
Likes
Kinek minden érzés engedetlen volt, Szomját oltotta báli fény tükre. Kacagva bókoltam emelte fejét, Ifjún komisz szíveknek örökké. Égette szívüket láz, szerelem, És vad rejtelmes szenvedély. Virágzó ifjú tarka virág. Téged tiszteljelek de miért? Hamis szív tiltott fogja, Melyet rozsda marja. Rügye fényt se kap, Sem boldog pillanatot. 0
tovább
Likes
Vadak patája roppantja a csendet, Az aljnövényzet száz tövist mereszt, Arcomba csap, a vérem is kiserken Amint odébb feltűnik egy kereszt. Letérdelek, megbújok hűs tövében, Verejtékemre ráragad a mész, Stigmát tapaszt, s a rekkenő melegben Kicsípi bőröm, mégsem ez emészt. Latolgatom, mit rejthet még az erdő, S vajon kinek...
tovább
Likes