elferdült a névtábla
a piszkosfehér ráncos ajtón
megszűnt az átmenő forgalom
tél elmúltával hiába várta a tavaszt
bezártság jött helyette és a tilalom
néha azt játszotta hogy elindul
a postaládákig jutott csak el
arcmaszkja alatt fulladozva zihált
botorság ez a nemtudoménmicsoda
mondta Csinos nevű macskájának
morgolódva dőre aki elhiszi
de nem mert kimenni mégsem
a ház döngő kapuján túlra
nem engedték hullámzó ösztönei
a kicsi barna nő a szomszédból
intézte neki a bevásárlást
nem maradt sokáig
éppen csak bekopogott
a keskeny ablakon cserélték a
dagadt szatyrot cédulára és pénzre
egyszer véletlenül felhívta
egy cérnavékony hang
a nagyanyja helyett
az érdekes volt
délutánonként mikor ledőlt
a kopott ágytakaróra
Csinos a lábához kuporodott
látó szemét becsukta
a másik rég kihunyt egy verekedésben
a besárgult csipkefüggöny
sűrű kötése között
nehezen talált utat a napsugár
lassan bézsbe borult a világuk