Terjesztő, az Év Dolgozója díj többszörös nyertese
Már igen régóta csavargok Európában, és amikor itthon vagyok, ebből élek. Anyu halálos ágyán örököltem egy száz négyzetméteres ingatlant 17 millió adóssággal, eladni ennyiért nem tudom, teljesen kilátástalannak látom ezt a helyzetet. Ráadásul amíg legutóbb Spanyolországban voltam, az albérlőm teljesen szétszedte a házat, gyakorlatilag egy rom és háromszázezer közműtartozás fogadott, mire hazajöttem.
Két nyelvet beszélek, hármat értek, bejártam a francia, spanyol és az olasz tengerpartokat. Homokszobrászatból éltem, sok helyütt támogatta a helyi önkormányzat ezt a művészetet, a turisták a csodájára jártak, anyagilag is támogattak. De télen is lehet pénzt keresni, pl. narancsszedéssel.
Sok év függőség után a Fedél Nélkül volt az egyetlen hely, ahol bizalmat kaptam, részben a lapnak köszönhetem, hogy 15 év után már öt éve nem lőttem be magam.
Ebben a társadalomban a hajléktalant, a csórót nem veszik emberszámba, ezért is jelentenek igen sokat a díjak: az Év Dolgozója-díjakat az eladott lapszámaim után kaptam, az Év Terjesztője díjra pedig a többiek terjesztettek elő. Egyszerűen minden embernek építő, ha elismeréssel találkozik.
Kedvenc vásárlóm egy kedves előadó művésznőnk, akit már gyerekkoromból ismerek, s amikor meghívtam, el is jött a lap karácsonyi ünnepségére.
Hiszem azt, hogyha én Veled megismertetem ezt az újságot, és Te megszereted és tetszik, akkor valószínűleg megveszed egy másik hajléktalantól is. És valószínűleg az ő életét egy picivel előrébb lököd.
Szilárdról szóló hosszabb interjúnk itt olvasható:
Fedél Nélkül 2019. január 24. 640. szám
terjesztői szám: 1111
terjesztő: 2004 óta
terjesztési helyszín: Jászai Mari tér, Nyugati tér
időpont: hétköznap reggel