A Mi Kis Családunk

Orbán Anna „Tűzgyík”

Szerző:

szerző 2005 óta

Fedél Nélkül 2011. június 23. 442. szám

Orbán Anna „Tűzgyík”

Tűzgyík

Vajda Norbert riportja

Akik megismerik az élettörténetemet, azt szokták mondani, hogy

te aztán jó magasról estél le.

Igaz, ami igaz, külkereskedelmi diplomával a zsebemben, a holland kereskedelmi kirendeltségen is dolgozva, 3 nyelvet beszélve nem gondoltam, hogy egyszer csak mindenem elveszítem. Néha még magam se hiszem el, pedig megtörtént. Utcán sohasem kellett aludnom, mert annyi barátom szerencsére mindig maradt, hogy legyen valahol meghúznom magam.

A szavakat, szójátékokat nagyon szeretem. Volt Grétsy Lászlóéknak egy klubjuk, ahova lejártam, hát az valami fantasztikus volt. Persze, tudom, hogy a nyelvtan a legtöbb embert nem hozza lázba. Amikor voltak tanítványaim, mindig igyekeztem olyan példákon magyarázni a legrondább angol szószerkezeteket, ami az adott személyt érdekelte. Ehhez persze nekem is el kellett mélyednem a különböző szakterületeken.

A Fedél Nélkül részére szoktam sztárinterjúkat készíteni. Ezekre mindig nagyon komolyan felkészülök, utánanézek, utánaolvasok az illetőnek. Az egyik kedvencem volt Karafiáth Orsolya. Bevallom kicsit tartottam az egésztől, a végén több órát beszélgettünk, nagyon érdekes személyiség. Kérdeztem tőle, hogy a harsány külső mögött, a rengeteg médiaszereplés mellett hogyan fér meg a csendes alkotó? Hát nagyon jól.

Nem lepődtem meg annyira, mert hasonlókat szoktam érezni magammal kapcsolatban is. Néha talán zajos vagyok, de befelé figyelek ilyenkor is… reménykedem, hogy a holnap jobb lesz, mint a ma.

Nem hinnéd, de nagyon nehéz visszakapaszkodni. Voltak kisebb munkáim, de ezekre nem lehetett alapozni. Van egy nagyfiam, igyekszem támogatni, de a semmit ugye nem lehet szétosztani. Tudom, hogy ez nem a reklámblokk, de azt írd bele, légy szíves, hogy több év tapasztalattal vállalok angol, holland, német nyelvű fordítást. Nagyon precíz vagyok, és olcsó.

Remélem az angol magánóráimra alapozva végre megláthatom az alagút végén a fényt.

 

Csupa-8

 

A doktorom felírta receptre:

„Élje az életet”

Kiváltani nem a patikában,

Csak önmagamban lehet.

A TAJ-számot is én találhatom ki, –

Úgy döntöttem, hogy csupa 8-as legyen,

Lendületes, duplán kerek, olyan jópofi

Mint az írásom, s maga a kézjegyem,

Minek alapján a grafológus, – látatlanban

Pozitív, optimista, nem-kisstílűnek talált,

Pedig akkor már hetek óta

Ki nem dobott az ágy,

Csak kucorogtam, s nyifogtam hangtalan:

„Nyüzüge vagyok, s a jövő kilátástalan”, –

 

A doki bíztat, hogy bízzam „,EL” végre magam.

 

Szóval legyen csupa nyolcas,

Gömbölyded, nőcis, vidám

(Tudom, hetest kéne, ez az ősi szerencseszám),

 

De bennem dobolnak a nyolcasok!

 

Döntöttem: másodvirágozni fogok!

(s a dózisba bele nem szólhattok!)

Kapcsolódó írások