Ünnep (előtt/után)

Karácsony közelít – ismét,
lassan kinyílik az utcák fényébe
rejtett nyomor, ragyogás hullik alá,
és ezüstös lesz a szürkeség.

Az aszfalt bársonyos,
a fagy alattomos
és ellobban pár pisla gyertyaláng.
Kopott pupillák merednek
a messzeségbe,
s helyek szabadulnak fel,
a sorsokkal terhes járdák
néma szegletébe’.

A díszek lassan gurulnak el,
ám hirtelen törnek össze,
s a kopaszra dermedt,
elhasznált fenyők alatt,
új ünnep hervad
megfontoltan málló testeken.