Tűzoltóság a városrész szélén. Tatárka Roland törzszászlós kedves, harmincas férfi. Most mosolygós, mégis csupa megfontoltság. Csapattársaival együtt harmincötezer ember biztonságát őrzi. A békásmegyeri laktanyában beszélgettünk.
Kisfiúként szinte mindenki akar tűzoltó lenni. Így volt ez Önnel is?
Sohasem jutott eszembe, hogy tűzoltó legyek. Gyerekkoromban állatorvos szerettem volna lenni. Azután, amikor a sorkatonai szolgálatom letelt, édesapám javaslatára próbáltam ki a tűzoltóságot. Fölszereltem, megkaptam az alapfokú kiképzést és belevágtam. Kiderült, hogy hozzám illő hivatás, mindig szerettem segíteni embereknek, sőt állatoknak is, és erre itt bőven nyílt lehetőség, ez megfogott. Itt ragadtam, és már húsz éve dolgozom tűzoltóként.
Hogy lehet megtanulni ezt a „szakmát”?
Különböző szintű iskolák állnak rendelkezésre. Lehet kezdeni a tűzoltó szakfelszerelések kezelésének elsajátításával. A következő lépcső, a szerparancsnoki kiképzés, majd a főiskola elvégzését követően a tiszti rendfokozat megszerzése, mely feltétele a parancsnoki kinevezésnek. Nagyon fontos az újonc számára a tapasztalt kollégák segítsége, akik mindenre megtanítják a kezdőt a gyakorlatban. Az óbudai tűzoltóságon kezdtem alapfokú tűzoltóként, majd az évek során jöttek a lehetőségek, jelentkeztem a tanfolyamokra, iskolákra és elvégeztem azokat.
Mi a munkája a laktanyában?
Rajparancsnokként én határozom meg a feladatokat a laktanyán belül, vonuláskor pedig, a „fecskendő” szerparancsnokaként irányítom a mentést.
Mi a szer?
A „szer” maga a piros tűzoltóautó. Az autók különböző feladatokra vannak felszerelve. Itt a békásmegyeri laktanyában három féle „szer” áll a szertárban. Van egy úgynevezett „fecskendő”, mely négyezer liter oltóvizet visz magával vonuláskor a tűz helyszínére, és tűzoltáshoz való eszközök vannak rajta. Itt a „létraszer”, melyet a magasból való mentésre használunk, és egy speciális autó, mely a nehezen megközelíthető helyekre képes eljutni, például erdőtüzekhez.
Hogy dolgoznak? A bejelentéstől a mentés befejezéséig mi történik?
A bejelentéseket a VIII. kerületi Dologház utcai laktanyában fogadják a „híradósok”. Onnan érkezik a mi híradós szobánkba. Az információ tartalmazza a pontos helyszínt, hogy melyik szernek kell indulnia és, hogy a tűz- vagy káreset milyen fokozatú. Öt fokozat létezik, melyeket római számokkal jelölünk. Az I. a legenyhébb (kiscica mentése a fáról), a legsúlyosabb az V., mint július 15-én a köröndi tűzeset. A piros jelű lámpa felgyulladásától számítva két perc múlva el kell hagyni a laktanyát a vonuló egységnek. A helyismeret fontos, de bonyolultabb esetre jó térképeink, és a kocsikon GPS is van. A helyszínre érve a szerparancsnok feladata, hogy felmérve a helyzetet meghatározza a csapattagok munkáját. Ez nem olyan, mint mondjuk, egy építkezésen, hogy a mérnök megmondja, hogy ide egy fal kerül, ott meg a tető lesz, és mindenki ehhez tarthatja magát. A mi esetünkben sosem tudhatjuk, mi fogad bennünket. Fel kell deríteni a helyzetet és erre sosincs sok idő, gyorsan jó döntéseket kell hozni. Ha úgy ítélem meg, lehetőségem van azonnal más szereket segítségül hívni, vagy rendőrséget, mentőket és szakembereket, például statikusokat is. Adott esetben, ha a károsult hajléktalan, akár szociális munkás kollégát is kérhetek az önkormányzattól.
Mennyi időt képes egy ember végigdolgozni extrém körülmények között? Szükség lehet váltásra?
Ha nagy forróságban kell dolgozni, – bár védőruháink elég jók, nem akadályozzák a munkát – előfordulhat, hogy fél óra múlva le kell váltani valakit, mert akkora a hőterhelés, a folyadékvesztés. Máskor, mondjuk műszaki mentésnél több órán keresztül is dolgozunk váltás nélkül. A jó erőnlét követelmény. Nagyon szép focipályánk, jól felszerelt konditermünk van, lehet edzeni.
Mi okozza a legnagyobb stresszt a tűzoltónak?
Amikor az információs lapon azt olvassuk, hogy családi ház ég, és emberek rekedtek benn, tehát életek vannak veszélyben, vagy műszaki mentésnél, ha valaki autóroncsba szorult, az viszi felfelé az adrenalint. Olyankor érezzük, hogy különösen oda kell tenni magunkat.
Előfordult, hogy félelmet érzett mentéskor?
Igen. Amikor elindulunk, nem tudjuk, mi vár ránk. Olyan helyekre kell bemennünk, ahová normál esetben nem mennénk. Az ember életösztöne úgy hat, hogy meneküljön a veszélyes helyzetekből.
Meg lehet tanulni a félelem és a természetes ösztön legyőzését?
Meg lehet, meg kell tanulni. Aki nem képes erre, nem marad itt. Ebben is rutint lehet szerezni. Először jön a stressz, hogy miként is oldjuk meg a helyzetet, de amikor sikerül, jön a felszabadultság érzése, az örömé, hogy valakinek segítettünk, valakit megmentettünk és ez csodálatos érzés, a legnagyobb öröm, és akkor még jönnek az emberek, és látszik rajtuk, hogy mennyire hálásak a segítségért.
Hogy viselkednek a bajba került emberek?
Néha pánikba esnek és a félelemnek sokféle arca van. Van, hogy valaki félelmében rohanni kezd, nekifut a falnak, vagy kiugrik az ablakon, akár több emeletnyi magasságból. Volt olyan is, hogy bementünk egy égő lakásba, a füst már mindent elborított, nem lehetett látni. Kerestük a hölgyet, akiről tudtuk, hogy otthon van. Végül a legbelső, legkisebb helyiségben találtuk meg, a fürdőszobába zárkózott be. Kifuthatott volna az erkélyre, ahol láthatott volna és lélegezhetett volna, míg odaérünk. Nem is lehetett vele kommunikálni. Ilyenkor nincs más mód, csak felkapni és kivinni. De találkoztam már olyan emberrel is, aki tűzoltóhoz hasonlóan viselkedett laikus létére.
Lehet az embereket felkészíteni a hasonló helyzetekre, megtanítani, mit kell tenni az Önök megérkezéséig?
Készült bemutató videó, mit tehetünk például a fellobbanó háztartási olajjal (le kell takarni, esetleg egy fedővel, de tilos vizet rázúdítani) és arról, hogy ha rendszeresen ellenőrizzük és folyamatosan karbantartjuk a gázüzemű berendezéseket és a hozzájuk kapcsolódó kéményeket, égéstermék elvezető nyílásokat, megelőzhetjük a szén-monoxid-mérgezéseket.
Előfordulhat, hogy valakit minden igyekezet és szakszerűség ellenére sem menthetnek meg. Hogy dolgozza fel ezt a nyilvánvalóan borzasztó élményt?
Lehet olyan helyzet, hogy valakin akkor sem segíthetnék, ha egy másodpercen belül ott lehetnék, ez is rossz. Ha azonban, dolgozunk valaki életéért és mindent elkövetünk, de nem sikerül megmenteni, az a legrosszabb érzés, amit ismerek. Van pszichológiai szakszolgálat, ahová fordulhat a tűzoltó ilyenkor, de a legfontosabb és a leghatékonyabb segítség a kollégák támogatása, együttérzése.
Jó csapat dolgozik együtt?
Csak jó lehet. Itt olyan emberek dolgoznak, akikre rá tudom bízni az életemet, és a többiek is rám bízzák a sajátjukat.
Hogy pihen?
Huszonnégy órás szolgálat után negyvennyolc óra pihenés következik. Az egyik napot munkával töltöm, a másikat a családommal, időnként horgászom, biciklizem vagy tanulok
.
Ha a gyermeke tűzoltó szeretne lenni, örülne vagy aggódna?
Kislányom van, most tíz éves. Nálunk nem lehetnek nők vonulós csapatban, így ezen nem gondolkodom.
A kislánya büszke a tűzoltó apukájára?
Erről nem beszélgettünk, de mégis azt hiszem, igen. Örömmel mesélte az oviban és az iskolában is, hogy ő már volt laktanyában és tűzoltóautóban is ült.
Búcsúzóul mit kívánhatunk egy tűzoltónak? Jó munkát?
Nem, ha dolgozunk, akkor valaki bajban van. Azt kell mondani: Nyugodt szolgálatot!
