A kora reggeli márciusi napsütés tovább szalad a kerteken át ki a földekre. A kis falu mindennapos ébredése. A fehér Misi nevű gólya is megérkezett a héten, elfoglalta tavalyi fészkét a Vegyesbolt előtti oszlop tetején. Az idősödő férfi a ház teraszán üldögél, pohárka szilvapálinkát kortyolgat, az ügyön töpreng. Orvosa eltiltása ellenére egy cigarettára gyújt. A szomszédban malacok röfögnek, tyúkok kárálnak. Öt éve költözött el a fővárosból, nem bánta meg. Egy nevesebb tervezési irodánál, mint mérnök múlatta az időt, igaz, nagyon szép munkái is adódtak, míg nyugdíjba nem ment. Soha nem volt állata az akváriumban tartott díszhalain kívül, most sem tart haszonállatot. Van egy négyéves hím komondor kutyája és két cirmos macskája. A szokatlan jó idő miatt a kertben már megmetszette a szőlőt és az őszibarack fákat, talán vet zöldborsót és ültet pár sor dughagymát. Pár hónapja a szomszédos faluban a kocsma előtt megtalált egy lopott biciklit, Tarnai Józsiét. Hazahozta néki, azóta szóbeszéd jelleggel elterjedt a faluban, hogy ő meg tudja oldani az alkalomszerű ügyes-bajos dolgokat. Soha nem szerette a kártyajátékokat, mégis a Ferbli név ragadt rá, Ferbli úr! Igen, az ügy, újra végig gondol minden apró részletet, míg tölt egy újabb pohárka pálinkát. Az utcasoros negyedik ház a Kormos Istvánék portája, Malvinka gazdasszony jött át a férfihez előző nap. Sírva mondta el, korán kelt szokása szerint, a tyúkólban szedte össze a tojásokat és három hiányzott a mindennapos tíz tojásból – Mit tegyek? Az Uram meg ne tudja Feri bácsi, a tésztát is tojás nélkül gyúrom, számot vet mindenen a párom. Szavainak Malvinka ismét elsírta magát. A férfi a kis és nagy probléma paradoxonjának végül is megígérte megteszi, amit tud, elvállalja az ügyet. Napi díja három kisfröccs a kocsmában, amennyiben megoldja az ügyet egy üveg jobbféle pálinka. Magához vette Nikon fényképezőgépét, amit egy rejtvény beküldését követően nyert, és átsétált Malvinkával Kormosék portájára. A ház végénél egy melléképület, amellett a tyúkok. Ferbli úr majd három órás helyszínelést tartott. Minden érdemet fényképezett, nyomokat próbált lelni. Végül is a róka, menyét további kisállat lehetőségét kizárta, a tyúkól mögött a hátsókertben talált néhány valószínű csizmától származó nyomot.
Ennyit tudott a helyszínen megállapítani, remélte a részletek kielemzésével sikerül a tolvaj nyomára akadnia. A férfi kiskabátot ölt magára, a komondort megköti, majd kilép az utcára. A tünékeny márciusi hónak a kora reggeli napsütéses időben szinte még fénylőbbnek tűnik a délelőtt. Mondhatni néprajzi szleng, a „szociális központba” megy, a Pipacs nevezte kocsmába. Vasárnap lévén a törzsvendégeken kívül néhány helyi lakos az otthoni ebédig, korsó söröket, pohár borokat kortyolgat. Alfonz úr a kocsmáros szó nélkül adja néki kisfröccsét, egy strigulát húzván papírblokkjában. Igen, a napi három kisfröccs jár neki, amíg az ügyön dolgozik. Felveti magában, egyéb kiadást is számolhatna, pohárka pálinka okán. Elkortyolgatja a pohárka italát, kérdésének a kocsmáros végül nem jelent információt a – három tojás ügy – kapcsán. Úgy dönt, meglátogatja a falu végén lakó Végiéket, a majd tizennégy éves fiúkat többször kapták rajta a májusi cseresznye dézsmálásán, mondhatni őszig kisebb-nagyobb csenésén a kertekből. Az ötperces séta kimondottan jól esik a férfinek. A kutya ugatásra Véginé jön a kapuhoz. Úgy beszélnek a rácsokon keresztül. A férfi elmondja a történetét, míg a fiú is feltűnik a házból, köszönést mormol. A férfi kérdésének, – No, Petikém szereted e a tojásrántottát?!, Váginé szalonfröccs stílus szint kiabálja. – A Kormosékat vizsgálja! Miből vettek maguknak földet, két új traktort?!! Ferbli úr röpke időt hallgat , majd elköszön. A szomszéd falu templomharangja délidőt kondul amint Kormosékhoz ér. Betyárbecsület ide-oda, Kormos István földrészeg. Malvinka pironkodik, szabadkozik a férje miatt, aki ordibálja a szavakat. Apám bűne miatt szenvedjenek a gyerekeim?! Mit képzel magáról a világ?! – Ezt követően a férfi már csak káromkodik, míg hátra megy a kert irányába. Malvinka invitálná őt a portára, Ferbli úr diplomatikusan elköszön. A háza postaládájában egy reklámújság, amint kezébe veszi egy kisebb kartonlap hull a fűre. Az újságból kivágott betűk. – Hagyd aba a szimatolást!!! – jelentik. Az abba szó egy b-betűvel. Ferbli úr röpke közönnyel olvassa el újra az írást. Valakinek nagyon nem tetszik, hogy nyomoz az ügyben.
Másnap reggel a korai busszal a megyeszékhelyre megy. Molnár százados a Kapitányságon, mint régi ismerősét fogadja. Ferbli úr átadja néki a kapott fenyegető levelet, ezt követően még egyszer átbeszélik az ügyet. A százados megnyugtatja a férfit. – Nyomon vagyunk. – Amint az épületből kilép, nem érti ennyire komoly lenne az ügy? Végül is három tojás tűnt el a tyúkólból. Úgy dönt hazaérvén átgondol újra minden részletet.
Egy hét telt el szintén vasárnap nap. A falubéliek jelentős hányada a szomszédos falu templomjába indul a Vasárnapi Szent-misére. Ferbli úr háza teraszán szokásos pohárka pálinkát kortyolgat, és az átkos cigarettát füstöli. Megakadt az ügyben, nem egy szép érzés. Elmereng, a komondor ugatására kapja fel a fejét. Egy kocsi áll meg a háza előtt, Molnár százados az. A kutyát megköti és beengedi a vendéget. A teraszon ülne le, pohárka bort iszogatnak. Molnár százados – Megoldottuk az ügyet –, mondatára Ferbli úr feszülten figyelni kezd a rendőrtisztre. – Kormos István Édesapja és két társa, mindhárman meghaltak már, 1944 októberében a falu határában kifosztottak egy kisebb menekülő zsidó családot. Vagy másfél kilónyi aranyat, főleg ékszereket raboltak tőlük. Ezt követően az idős Kormos elásta az egészet, éveken át rejtették a kisebb vagyont, míg pár éve az ifjú Kormos a tyúkólba ásta el az aranyat. Kormos Istvánéknak ez volt a tartalékuk, így teremthettek maguknak jóllétet. Nem a három tojás tűnt el, hanem az elásott arany. A tettesek egy orgazdánál buktak meg. Ön Ferbli úr nagyon sokat segített.
2014 március, első díj
