359. szám Vers

Egy költőnőnek II.

Szerző:

…benned csak pusztul az éj nyomtalan
és sehogy se tud túlnőni önmagán;
minden érzésed közhelyből fakad

és észre sem veszed. Hol az a vagány,
fölvágott nyelvű csaj, ki oly’ sokszor
a fél világnak is ellentmondott,
rólam már nem is beszélve. Vagy talán

nem léteztél soha; mesterkélt volna
fájdalmad s benne hazugság végzeted?
Hol van a tűz, mely kísérti léptedet
mindenhová? Elfojtottad sorba.

Tényleg komolyan hitted, hogy hozzám
így fölérhetsz s szép szavaim értheted?
Koporsód sáros sírodba dobják…

Február hónap, második díj

Kapcsolódó írások