Utazás
(3. szakasz)
Hajnal
És egy világot.
Helyükön, a hegyek.
Nagy fák alatt kicsiny szerelmesek,
mély barlangokban bujdokló szavak,
vízben, virágban visszhangozzanak
s a tengerből már felmerüljenek,
mint hajnalodó, biztos szigetek,
kinek a pálmák és kinek a nap
s a költőnek a születő szavak.
A H A J N A L
IX/7.
…kinek a pálmák és kinek a nap;
hitből formált jellem minden választás
s hitem olykor magam alatt marad.
Gyanakszom: kétség ül mindenkiben,
magamban legfőképp. Nyirkos bágyadtság
telepszik néha rám, aztán szárazság
és innom kell. Nem bízom senkiben.
Földönfutóvá tett ez az ország,
cigány vagyok: a magyar paraszt gyaláz,
bármi szépet teszek – lenéz, vagy anyáz,
konok hurok nyakamon a fojtás.
Komor vigasznak a jó könyv marad
velem, egy-két pohár bor, néhány barát
s a költőnek a születő szavak…
