A technika csodái – eltúlozva
A szerencsejáték-szenvedélyen kívül rengeteg más játék és a számítógép-függőség is elrabolja az emberek amúgy sem sok idejét szeretteiktől és az élet hasznos tevékenységeitől. A legismertebb kártyajáték, melyet az emberek igen nagy létszámban használnak pótcselekvésként a pasziánsz. Azon kívül semmi értelme, hogy kikapcsolja az agyat az élet gondjai és feladatai alól. Egy közeli lakótársam egész nap krimiket olvas, naponta felfal egy könyvet. Egy másik a szabadidejét váltogatva pasziánsszal és rejtvényfejtéssel tölti el, míg el nem kezdődik a televízióban a Barátok közt című szappanopera.
Ezzel máris megpendítettem a XX. század technikai függőségeinek egyikét, a televíziót. Amerikai pszichiáterek már a hetvenes évek végén rájöttek arra, hogy a televízió függőséget okozott a nép körében. Keményebb vélemények szerint a TV népbutító eszköz. Két évtizeddel később ez a függőség hazánkban is jelentkezett, elsősorban a műholdas csatornák bevezetésével. Ez a függőség elsősorban a magányérzet fájdalmainak eltakarására alkalmas, hasonlóan a többihez, melyet ebben a cikkben feszegetek. Sok szenvedélybeteggel beszélgettem, akik a nap nagyobb részében a televízió előtt ültek, vagy feküdtek, és zongoráztak a távirányító gombjain, miközben egyetlen műsort sem néztek végig. Sajnos nekem is voltak időszakaim a józanodásom elején, mikor hasonlóan cselekedtem a fél éjszakán át. Sok tízezren a lakásba lépéskor azonnal bekapcsolják a rádiót vagy a televíziót, melynek zajai nélkül nem érzik jól magukat, sőt elaludni sem akarnak e nélkül.
A század végén egy újabb nagyon hasznos technikai eszköz váltott ki függőségeket: a számítógép megjelenése. Függőséget okozott olyan embereknél is, akiknek addig még talán egy sem volt. Már a nyolcvanas évek elején megdöbbenten észleltem a fiatalok között a számítógépes játékok iránti imádatot a munkám során. Ezeken, a játékokon nem a pénznyeremény a fontos, hanem a gép legyőzése, ami legfeljebb a reflexeket javítja.
Később újabb tüneteket fedeztem fel másokon. A net, a mail, a chat, a társkereső és a szex oldalak használata oly mértékben függőséggé vált egyeseknél, hogy időnként még az étkezésről is megfeledkeztek. Engem is megferrtőzött a számítógép. Elkezdtem rajta történeteket írni, az űrhajózás adatait keresni, valamint rengeteget számolni. Sajnos csak három órám van naponta a számítógép használatra a szállón, mert sokan az előbb említett függőségeiket élték ki fél napon át a PC szobában. Természetesen tudom magamról, hogy grafomán vagyok, de az utóbbi években ebből pótoltam ki a szerény nyugdíjamat. Az olvasás, írás és rejtvényfejtés önmagában nem tűnik káros szenvedélynek, de ha túl sok időt töltünk el ezekkel más fontos élethelyzetekkel szemben, akkor már szinte biztos, hogy csak pótcselekedetként használjuk és nem az élet gyakorlati részeként. Egy szó, mint száz, ha bármit túlzásba viszünk más fontos dolgok rovására, és ráadásul még függünk is tőle, az már szenvedélybetegség lehet.
Bármely számítógép-függőség erősen káros az egészségre, hiszen rettentően rongálja a szemet és legtöbb embernél gerincbetegségeket okozhat. Egy gerincbetegséget már el is neveztek egy új-zélandi számítógépfüggőről, aki napi 17-18 órát ült szinte egyhuzamban a gép előtt. (Ezt a hírt meghallva rögtön félóránként felálltam öt percre egy szál cigaretta elszívásáig a géptől.) Sejtésem szerint ez lesz a XXI. század egyik új betegsége, lelki és fiziológiai téren egyaránt. Az ifjúságra leselkedő veszély felismerése és a megoldás kidolgozása persze a szakemberek feladata, én csak az érzésemet öntöttem szavakba. Már a múlt század utolsó éveiben jelezték honvédelmünk egészségügyi vezetői a médián keresztül, hogy a fiatalság körülbelül fele alkalmatlan a katonai szolgálatra, mert nem mozognak eleget. Persze nem ezért szűnt meg a sorállámányú katonaságunk. Tanárismerőseim is hasonlókra panaszkodtak, miszerint a diákjaik többet ülnek a számítógép előtt, mint amennyit ők futballoztak.
Még egy új technikai csoda kerítette hatalmába a mai fiatalságot, a mobiltelefon-függőség. Tizenévesek sokasága foglalja le szabadidejének nagy részét a mobiltelefonnal. Órákon át sms-eznek, játszanak a telefonon és fotóznak vele, melyeket hetente cserélnek egyre modernebbre a szüleik pénzén. Még az utcán járva is a készülékük billentyűzetét nyomogatják, amivel már halálos balesetet is okoztak.
Így lesznek a technika csodái a szenvedélybetegek számára károsak, hiszen ezek is nagyon alkalmasak arra, hogy az élet más dolgairól elvonják a gondolatokat.
