Fedél Nélkül 2012. február 2. 458. szám
A három szerelem
Igazi pesti srác vagyok, a Havanna lakótelepen nőttem fel. Négyen vagyunk testvérek, én vagyok a legidősebb.
Idővel kicsi lett a lakás ennyi embernek, hát 25 évesen eljöttem otthonról, és 1998-ban hajléktalanná váltam. Azóta rendeződtek a családi dolgok, most újra otthon lakhatok, és jövő héten ünnepeljük a húgom szülinapját.
Az újságot egy régi cimborám mutatta meg, még amikor az a régi, fekete-fehér Fedél Nélkül volt, szóval nem ma kezdtem. 1998. március 13-ám megismertem életem értelmét, akivel azóta is együtt vagyunk, született 4 szép gyermekünk, 2 lány és 2 fiú. Ők anyósomnál nevelkednek, a legkisebb óvodába, a legnagyobb középiskolába jár vidéken, és koraszülötteket ápoló nővér szeretne lenni. Hetente látogatom őket, figyelek rájuk.
A Fedél Nélkül terjesztést kifejezetten szeretem csinálni, szeretem, hogy megismerkedek emberekkel, beszélgetünk, kölcsönösen sztorizunk. Nem félek megszólítani az embereket, őszintén szólva megtanultam megvédeni magam, fizikailag is.
Nagyon régi Kispest szurkoló vagyok, a ’90-es években jártam a csapattal külföldre is, busszal, repülővel, ahova csak mentek, én ott szurkoltam.
Az Újpesttel való mérkőzésen ott feszítettem piros-feketében, és amikor sajnos egy verekedés miatt börtönt is jártam, hát a fiúk oda is telefonáltak nekem, hogy hogy vagyok, mi van velem.
A Kispest, a párom, és a mobiltelefonok az én három szerelmem, mobilból jelenleg ötöt tartok, és mindegyiket vettem ám, feltöltöm, használom. Ez a hobbim, ezek a kis telefonok. A párommal szeretnénk albérletbe költözni, ez a célom.
A vásárlóimnak, akik sokszor már név szerint engem keresnek, a virágosnál az Oktogonon vagy a szórólaposoknál, hát nagyon köszönöm az eddigi minden segítségüket, és hogy újra és újra lapot vesznek tőlem.
Mert nélkülük nem megy,
innen is köszönöm még egyszer, és minden jót kívánok!
Szöveg: Szenográdi Réka
terjesztő: 2000 óta
terjesztői szám: 47
terjesztési helyszín:
